fillka

2007.01.21. Saralás a HT-Teammal,

vagyis a Haszontalan Terepjárós Társasággal (ht-team.hu). Inkább terepjáró gyalázat volt ez, mint autókázás, de nagyon jó alkalom megismerni az autónk képességeinek határát. Hát ez utcai Vitarám esetében gyorsan ment. Az első dagonyában elmerültem, kétszer húztak ki belőle és harmadikra is csak azért mentem át rajta, mert nem akartam szégyent vallani. A másik két Vitara átment, akkor nehogymá' nekünk ne menne. Nagy gáz, lendület, nyekkenés és már át is jutottunk, csak remélni mertem, hogy mindenféle kartervédő, emelés hiányában nem maradt a blokkom alja a mocsárba. És ez még csak a bemelegítés volt!!! A patakba ereszkedésnél is csakis a csordaszellem hajtott, ha a többiek nem állnak fejre, biztos én sem fogok bukfencezni. Leértem, sőt még fel is tudtam kaptatni a másik oldalon. Filip hátul közel sem élvezte annyira a játékot, hol előre, hol hátra gurgulázott az üléseken. A második patakocska leküzdése már gyerekjátéknak tűnt. A profiktól szaktanácskérés után, szemből a medernek ugrottam, az alján nagy gáz, ahogy szólt az utasítás, de az már késői bánat volt, mert úgy becuppantam, mint egy legóelem. A vónohorog felült, se előre, se hátra. Peti nagy hahotázás közepette hívta a többieket segítségül. Ő is Vitarás és ő is kerekesszékes, szerencséjére csak a lájtosabb verzióból, de így is kézivezérléssel terelgeti négykerekesét. A célja az elakadás lehet, mert a szóban forgó cuppanós patakomba hosszában vágott neki, kirángatásom követően. Persze, hogy elásta magát a víz közepén. Nagy nevetéssel nyugtázta elakadását. A többiek is kedvet kaptak a patak hosszanti leküzdésében, egy Szamuráj stabilan leküzdötte a kitűzött szakaszt, egy Niva pedig fröcsögve, csúszkálva áskálódva, lassan gyűrte le az akadályt, de megcsinálta. Hazaérve elkezdett a motorból valami nagyon füstölni, kipattantam és porral oltóval a kezembe vártam a helyzet alakulását. Végül is pár perc múlva normalizálódott a helyzet, valahová nagyon beette magát a sár.
Jó volt terepezni és az autóm nagyot nőtt a szemembe. Nem vehetjük fel a versenyt az igazi terepjárókkal, de saralni már tudunk.