2006-10-13.
ParAdventure avagy a nap képtelen paradoxonja: a paranormális, nem azt jelenti, hogy minden para normális.

Tartottam a hangzatos és trendi elnevezéstől: ParAdventure. Az előre megküldött illetéses Miniszter üdvözlő levele, a gondos útleírás, a beharangozott média mind növelte kételyeimet. Az időjárás is gyanúsan barátságos. És a dátum! Én nem vagyok babonás, felvilágosult 21 századbeli földlakóként tudom a péntek 13 nem jelent veszélyt. Különben is reggel indulás előtt, a lepréselt szerencselóherémet leköpdösve, jobb vállam fölött hátradobva, háromszor keresztül gázolva rajta bebiztosítottam magam a nézeteimet esetleg nem respektáló rossz szellemekkel szemben is.
Csodás környezet, kedves fogadtatás és sok ismerős. Kíváncsian vártam mi lesz itt ma. Megnyitó beszédek, betyáros, szürkemagyar marhás, lovas íjászos bemutatók. Ebéd. Ismerkedés. Fele társaságot ismerem, a másikat nem. Lassan változik az arány. A lovaskocsikázás alatt mindenkit szívembe zárok csak had szálljak le. Nagy élmény volt! Először is feltornászni magam a magas ülésre, kisebb gyógytornával ér fel nekem, másodsorban pedig a fent maradás még nagyobb izgalmakat tartogatott. Magas sérülésem okán, nem érzem mikor csúszkálok ide oda a műbőrrel bevont padon, csak mikor már majdnem leesek. Hangos magyarázkodással próbálom leplezni félelmeim. Megérkezésünkkor kezdem elhinni, túlélem. Besorolok a quadozásra várók közé. De csakis a vezetők közé, mert van egy a kormány elé szerelt kalandüléses gépszörnyeteg is. Félelmetesen néz ki, hát még mikor elindul. Ott elöl gallytörő rácsként csücsülve kicsit torz vigyorgással jöttek vissza a bátor lányok, fiúk, és biztosítottak kegyetlen jó élmény. Elhiszem és nem adom fel elveim. A lovaglást is kihagyom. Ellenben a quad az jöhet. Egyesbe töföghettünk egy kis kört, a felvigyázó kísérő lány nem engedett semmiféle kalandozást. Mármint a motorral. Meglepett, hogy a nagy homokban milyen könnyedén átjutunk, de illúzió rombolóan rövidke és óvatoska "motorozás" volt. A mai kaland az a lovaskocsikázás volt, az viszont igen. Az ismerősökkel eltöltött nap nagyon kellemesre sikeredett. Jóérzéssel indultam haza. Mondhatnám "Rokkant jól éreztem magam".